Az alábbiakban azt a kérdést járjuk körbe, hogy a beruházás tervezésekor a nyitott vagy fedett tetőzetű autómosó kialakítást érdemes választani. A legtöbb esetben az önkiszolgáló autómosó egy fedett mosóbeállókkal épített létesítmény. Vannak azonban olyan, csupán egyetlen beállóhellyel létesített helyszínek, melyek költségéhez és színvonalához képest a fedés aránytalanul magas kiadást jelentene és a felhasználók nem is várják el feltétlenül ennek meglétét. A nagyobb létesítményekhez, komolyabb gépészeti rendszerekhez azonban többnyire fedett beállók épülnek. Lássuk a pro és kontra érveket a nyitott vagy fedett tetőzetű létesítmények esetében.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG FEDETT AUTÓMOSÓ BEÁLLÓKRA?

A kényelmes használat érdekében a mennyezeti forgókarokat egy erősített felső gerenda vázelemhez illesztik, mely fontos eleme a tetőzetet tartó struktúrának.

A téli hónapokban a fedett beállók tetőzete kedvezően hat a rendszer fagymentességének megőrzésében. Egyrészt szigeteli a mennyezet síkja alatt futó vizes magasnyomású tömlőket és elfedi az esőtől vagy hótól a mosóbeállók padlózatát megkönnyítve ezek leolvasztását.

Sajnos kevés üzemeltetőben és felhasználóban tudatosult, hogy az autóápolási vegyszerek – típustól, márkától függetlenül – csak tűző naptól védett helyen alkalmazhatók. A nyári hónapokban akár felületi elváltozást is okozhat a járműre felvitt, rászáradó és a közvetlen napsugárzásnak kitett vegyszer. Fontos a használat során a napvédelem és a gépkocsi felületének kézmeleg hőmérsékletre történő visszahűtése.

A fentiek számára kívánatos körülményeket elsősorban fedett mosóbeállóban lehet maradéktalanul biztosítani.

Az előzőeken túl még három további érvünk is van a fedett beállók mellé:

1. Erősebb vizualitást biztosít a fedett mosótér, mely könnyebben és távolabbról észrevehető létesítményt láttat. 2. Intimitást és az időjárás ellen magasabb védelmet nyújt az ügyfél számára a tevékenység végzése során. 3. A DiBO épületszerkezetek sík tetőkialakítása napelemrendszer telepítését is lehetővé teszi.

MILYEN MAGASAN LEGYEN A FEDETT MOSÓBEÁLLÓ TETŐZETE?

A kizárólag személygépkocsik számára épített mosóbeállók szabad magassága minimum 3 méter, de elterjedtebb a személy és kis teherjárművek együttes kiszolgálására alkalmas 3,5 méter belső szabadmagasságú mosótér. Az ennél magasabb, fedett beállók torznak hatnak, statikailag problémásabbak és nagyságrenddel kevesebb védelmet biztosítanak a környezeti hatásokkal szemben.

Nyitott beállók esetében a javasolt minimális nettó szabadmagasság, azaz a forgókonzolok legalacsonyabb pontja 4 méteren van.

MILYEN HATÁSSAL VAN A BEVÉTELRE A FEDÉS, VAGY ANNAK HIÁNYA?

Amennyiben egy kizárólag nyitott beállókkal rendelkező mosót nézünk, a hatás elsősorban a konkurencia függvénye lesz. Ha egy közeli alternatív szolgáltató, hasonló szolgáltatási szint mellett fedett állást biztosít, akkor a csatát sajnos elvesztettük. Az ügyfelek a fedett beállót fogják nagyobb gyakorisággal látogatni és elégedettebbek lesznek az ott tapasztaltakkal. (Ha nincs konkurencia, akkor nagyjából 15-20%-kal alacsonyabb bevételre számíthatunk egy fedett létesítményhez képest, mely csökkenés az ilyen helyeket kevésbé kedvelő autósok preferenciájából fakad.)

Három mosóbeállóhely létesítmény mérettől kezdődően lehet érdemes elgondolkodni a nyitott mosóbeálló építésén is. Fontos azonban tisztában lennünk azzal a nagyságrendi szabállyal, miszerint egy minimum három-négy beállóhelyes önkiszolgáló autómosóban a nyitott állás bevétele a fedettek által produkált értéknek csupán az 60-70%-a. Mindez annak ellenére van így, hogy ezekben a beállókban a magasabb építésű járművek is lemoshatóak. Ezek ugyanis nagyságrendekkel alacsonyabb számban fordulnak meg a mosókban, viszont bár a mosás során a mosótérben eltöltött összes idő lényegesen több, az igénybe vett és fizetett gépüzemidő arányaiban alacsonyabb.

Összességében tehát elmondható, hogy a három, vagy annál több beállóhellyel rendelkező mosók esetében a nyitott állásokat a teherautók fogják előszeretettel használni, illetve egyfajta pufferként azok az autósok, akik kiszorulnak a pillanatnyilag foglalt fedett állásokból.

A tervezés során érdemes azzal is kalkulálni, hogy a fedett beállókon mosott teherjárművek erősebben szennyezettek, így az iszapterekben is arányaiban több lerakodás keletkezik általuk, mely gyakoribb elszállítást, ezáltal magasabb üzemeltetési költséget jelent.

A nyitott mosóbeálló persze kisebb beruházási költséggel valósítható meg, bár célszerű ezeknek a beállóknak a padlószelvény méretét a fedett beállókhoz képest nagyobbra tervezni, akár 6 méter x 6 méteresre.

Összefoglalásképpen tehát úgy gondoljuk, hogy a három, vagy ennél kisebb beállószám alatt általában nem célszerű nyitott beállót építeni, csupán abban az esetben, ha nincs lehetőség a tetőszerkezet megvalósítására. Nagyvárosi környezetben pedig egészen négy beállóhelyig javasoljuk a nyitott mosóállások alkalmazásának mellőzését. Városi környezetben öt mosóállástól tartjuk hasznosnak egy fedetlen mosóállás kialakítását.